Betonok tőcsavarozása, legyen szó oldalfalról, vagy aljzatról a megfelelő furatolást és tisztítást követően kétkomponensű anyagokkal rögzítjük és egyedi terhelés tesznek vetjük alá.Tokolt vízhatlan furatok esetében, először a csavar átmérő méretéhez képest lényegesen nagyobb geometriaát vágunk.
A korona fúróval végzett üreg mélység megfelelő kialakítása után, teljes egészében kvarccal dúsított gyorskötő kétkomponensű anyagot fecskendezünk be. A beton a kapillárisok on keresztül ebből az anyagból jócskán magába szív ezért a furatot érintő környezet vízhatlanná válik! A teljes kötés és feltöltés után az eredeti csavar méret furatolása megkezdődhet, és végső feladatként a csavarok pontos elhelyezése zárja feladataink sorát!
Felhasználási területek: strandok, medencék, termálfürdők, csúszdaparkok, autómosók, mérleg házak, kültéri mérlegek, mázsállók, hentes üzemek, mosodák, repterek, vasutak, stb.
Beton technológiailag is elfogadott átlag 25-30 négyzetméterenként KÖTELEZŐ az irányított dilatáció vágás amely egyben a beton eltörlését is jelenti.
Érdekesség ,hogy a frissen készített betonok esetében a teljes vastagság egyharmadát elég elvágni az első három napban, három nap után viszont A kétharmadát kell átvágni azért hogy az aljzat biztosan. A vágás mentén törjön el! Utókezelése egy ilyen vágásnak amennyiben látszó marad fózolás sal esztétikusabbá tehető illetve megfelelő minőségű vízhatlan rugalmas anyag tömítésével, tartósság és akár nem feltűnővé is tehető!
Az ipari méreteket öltő csarnokok esetében a betonok nyíró hatására is érdemes odafigyelni !ha van előzetes statikai rajz vagy statikus által tervezett dilatációs terv ami jelzi számunkra a nyíró hatással rendelkező mezőket vagy vektorokat ezek teljes átvágása elengedhetetlen!
Beton varrás esetében is 2 esetet különböztetünk meg! Az egyik amikor födém vagy szerelőbeton repedéseit javítjuk ezek általában nem a teherhordás illetve súlyterhelés következtében jöttek létre, hanem többnyire zsugorodási tényező esetleg tágulási tényező (pl. fagyás). Ilyenkor a beton varrás inkább a repedés kitöltését célozza meg annak érdekében ,hogy további víz bejutás ne történhessen. Egy teljesen megszilárdult beton felület esetén további zsugorodási tényezőkre nagyon ritka esetben lehet számítani ezért a kitöltés tartóssága évtizedekben mérhető.
A másik eset az úszó betonok, vagy esztrich betonok repedéseire szolgál annak érdekében hogy megfelelő fogadó felületet alakítsunk ki burkolataink számára. A repedéseket elmélyítjük meg tágítjuk merőleges keresztirányú vágásokat végzünk esetenként végponti furatolásokat is készítünk, és rozsdamentes acéllemezeket helyezünk A vágatokban és ezeket gyorskötő kétkomponensű epoxi gyantával töltsük ki. Ezt a folyamatot addig ismételjük amíg a beton síkjáig el nem érkezünk A gyanta feltöltéssel, utókezelésként amíg friss gyantába kvarc homokot szórunk hogy a tapadását így is növeljük. Ez esetben is lehet zsugorodási tényező vagy nagy területen súlyeloszlásból fakadó törés.
Egy egyszerű példa mutatja hogy miért tud eltörni egy padló akár utólag is.: Adott egy amerikai konyhás nappali az egyik oldalába elhelyezünk egy komplett konyhaszekrényt amely edényekkel együtt gépesítve 1,5 tonna, ezzel szemben a másik oldalon egy TV szekrény és hogy virágváza található ami maximum 150 kg a mérlegelv nem működik előbb utóbb törni fog.
Ez az eljárás az elmúlt 30 évben nem változott, de lehet hogy keveset mondtam! Az előre öntött sablonozott termékeknél ez nem jellemző vizsgálat, inkább helyszínen készült területeken végezzük! Az elmúlt időszakban egyre sűrűbben kapjuk független vállalkozásként a tesztigényeket a betonokon.
A felhasznált modern anyagok tartóssága érdekében megfelelő minőségű aljzatokat kell biztosítani számukra. Az eljárás pontos és nagy figyelmet, szaktudást igényel! Minden esetben technológus által kontrollált feladat! A beton felső szerkezetét mechanikai módon eltávolítjuk körülbelül 2-3 mm mélységben.! A gyorskötő kétkomponensű ragasztó anyag segítségével talpakat rögzítünk különböző helyeken, mondhatni random szerűen.
Ezek kötése illetve megszilárdulása után egy műszer segítségével húzó terhelésnek tesszük ki ,egészen addig amíg a beton ki nem szakad saját szerkezetéből !A mért értéket jegyzőkönyvezzük, és ezek után egy ISO vagy TÜV által meghatározott táblázatból , illetve a felhasznált termék gyártója által előírt érték megjelölést összevetve teszünk javaslatot a folytatásra illetve a munka elvégzésére!
A meglévő beton felület erősítése és javítása különféle adalékanyagokat igényel. Összetételeük eltérő akárcsak a javításra szoruló betonok is! A megfelelő anyaghasználatot mindenképpen egy sor vizsgálat előzi meg!
A mechanikai teszteket a helyszínen végezzük, a labor tesztek végeredményeit pedig a helyszínen gyűjtött mintákból analizáljuk és jegyzőkönyvezzük. Ezekre a mérésekre és tesztekre azért van szükség, hogy a beavatkozás utáni végleges beton felületet újabb kontroll tesznek vethessük alá.
Az új, mért adatok összehasonlításával bizonyíthatjuk az elvégzett munkánk eredményességét! Az ilyen fajta beavatkozás előnye, egy általános pormennyiség hosszútávú csökkentése, és a beton vízmegtartó képességének minimalizálása hiszen a kapillárisok telítettsége nem teszi lehetővé egyéb anyag bejutását! Természetesen minden esetben tanúsítványt állítunk ki az adott helyszínre!
Az aljzatkiegyenlítés okai sok esetben ismertek leginkább a beton egyenetlenségére hivatott elkészülni. Vagy akár raktárépületek vagy indusztriál helységek, műtermek, csarnokok, garázsok,de még lakások végső bevonataként is tud szolgálni, miután keménységük akár C45 is lehet!
Rendszer felépítésben pedig a megfelelő rétegrend kialakítással fogadó felülete lehet húzott műgyantáknak illetve az azt megelőző kvarcolt műgyanta alapozásnak.
Esetenként vizes csiszolás, száraz polírozás ,és epoxi bevonatolás után teljesen vízzáró is lehet! igény esetén csúszásmentes végfelület is kialakítható egy kis epoxy és osztályozott szemcseszerkezetű ásványok felhasználásával!
A beton felületek előkészítésénél két alaphelyzetet különböztetünk meg egymástól: régi vagy új felületről van szó. Régi felületeknél a ragasztó maradványokat, olajat, műgyanta bevonatokat, PVC ragasztó, aljzatkiegyenlítő, kéregerősítő, stb. anyagokat távolítunk el,amelyek miatt egy újabb rétegrend kialakítása nem lehetséges.
Ilyenkor használunk erős mechanikai beavatkozásokat (vésést, csiszolást, marást), extrém esetekben homokszórást, illetve kémiai és vegyi beavatkozást. Új felületeknél a beton megszilárdulását követően A felső kirétegződött cement rétegét távolítjuk el, ezzel egyben meg is nyitjuk a beton pórusait.Nagyban befolyásolja a felület élettartamát az ezt követő alapozás,beton szilárdítás.
Nem csak felületi hanem szerkezeti keményítést is alkalmazunk sok esetben, legyen szó PU, epoxy vagy egyéb kétkomponensű anyag a kapillárisokba való bejuttatásáról. Mindkét esetben van lehetőség a kapillárisokon keresztül vízhatlanná tételről is!
